Sokszor halljuk, hogy legyünk őszinték másokhoz, és önmagunkhoz, hiszen az őszinteség nagyon fontos a társas kapcsolatokban. Sokan hiszik azt, hogy ha mindent megbeszélnek a párjukkal, munkatársukkal, akkor a problémáik könnyen megoldódnak, a felelősségüknek eleget tettek, és miután megmondták az őszintét, mossák kezeiket, a megoldás a másikon múlik majd. Azonban nem mindegy, hogy mit, mikor, kinek és hogyan mondunk.
Vegyük Kati és Ábel történetét. Ők másfél évnyi vitatkozás után fordultak hozzám, és kérték egy külső szem, szakember segítségét. Tizenkét éve élnek együtt és egy gyermeket nevelnek. Ahogy az oly sok kapcsolatban lenni szokott, a gyermek születése után megingott a kapcsolat, kilengett az összhang. Egyre több sérelem gyűlt a felekben, az első nagyobb összezördüléskor borult a pohár, és Kati minden eddigi sebet, amit Ábeltől szerzett, az orra alá dörgölte, okolva őt a boldogtalanságért.
Vegyük sorra, hogy mi az, amivel távolodást idézett elő a közeledés helyett:
1, Kritika
Kati a beszélgetés nyitásaként hosszú perceken keresztül kritizálta a párját, annak személyiségét, viselkedését. Nem arról volt szó, hogy Katit milyen érzések kerítették hatalmába a kialakult helyzet hatására, hanem arról, hogy Ábel miért nem jó ebben a kapcsolatban.
2, Vádaskodás
A kialakult helyzetért Ábelt tette felelőssé, azzal magyarázva, hogy a kellemetlen érzésekre Kati többször tett utalást, és Ábel nem változtatott a körülményeken.
3, Hasonlítgatás
A veszekedés alatt Kati többször is hasonlította Ábelt a szüleihez. „Pont olyan tohonya vagy, mint az apád. Neki is nehezére esik még egy szöget is arrébb tenni. Ő is képtelen arra, hogy normális férj és apa legyen.”
4, Kihúzódás
A panaszkodás után Ábel rákérdezett, hogy mivel lenne elégedett a kialakult helyzetben, de Kati csak annyit mondott: Nehogy már ezt is én mondjam meg neked!
5, A javítási kísérlet elutasítása
Valahányszor Ábel a saját érzéseiről, gondolatairól kezdett beszélni, vagy ötletelt arról, hogy miként lehetne jobb a kapcsolatuk, Kati azonnal lecsapta a javítási kísérletet. Hol gúnyosan visszakérdezett, hol kijelentette, hogy Ábel képtelen a változásra.
Akkor mi is az az őszinte kommunikáció, amiről oly sokan beszélnek?
Leginkább az, hogy
- a beszélő fél érzéseire, igényére, a viselkedésének kiváltó okára figyelünk
- az őszinteség jegyében a saját érzéseinkről tudjunk beszélni, vádaskodás nélkül
- ne törjük le a párunk változtatási kísérletét, hanem ha nem is értünk egyet vele, azt mondjuk ki, hogy mi vezethetne a békés megoldáshoz, és értékeljük az együttműködését
- adjuk meg a másiknak a tiszteletet a kommunikáció során
- sértődéssel ne fordítsunk hátat a megoldásnak, hanem legyünk nyitottak a másik ötleteire, a kibékülésre
Ha szeretnél jobban belelátni a helyes kommunikációs gyakorlatokba, vagy növelnéd az önbizalmadat, esetleg javítani szeretnél a párkapcsolatodon, olvass bele a Boldognak lenni könyvekbe, és/vagy gyere a zárt Facebook csoportunkba (csak akkor, ha a gyakorlatban is tenni akarsz a változásért)!
