Ezt a bejegyzést az utóbbi időben kapott e-mailek ihlették. Valami ok folytán a nekem levelet írt női olvasók arra a megállapításra jutottak, hogy nem veszik őket komolyan a társuk.
Észre vehette volna, hogy nem örülök…
Miután a történeteiket elolvastam, azt szűrtem le, hogy bár jelzéseket adnak arra, hogy nem tetszik az, ami jelenleg zajlik, de valahogy újra és újra megtörténik velük, hogy olyan szituációba keverednek, ami számukra frusztráló és haragot gerjeszt. Három hölgy esetében körülbelül ugyanaz történik. A társuk hoz egy döntést, ők nem próbálják meg lebeszélni a társukat róla, hanem csak utalnak arra, hogy nekik ez egy nem jó. Az utalgatást pedig vagy nem érzékeli, vagy nem tekinti erős igénymegfogalmazásnak a társuk. Például Zsófi egyáltalán nem örült annak, hogy Peti horgászni megy a haverjaival a hétvégén. Azt érezte, hogy nem tilthatja meg a találkozást, mert akkor sárkánynak fogja hívni őt a férje, ezért csak ráutaló magatartást tett, amiből arra számított, hogy Peti érzékeli a felesége nem tetszését, és az igényét. Csak hogy nem így történt. Peti dühös lett azért, amiért a felesége flegmázott a hétvége előtti napokban, és egyáltalán nem akarta sem megbeszélni ezt az egészet, sem lemondani a kiruccanásról, elvégre, ha otthon ilyen rossz a helyzet, akkor minek maradjon otthon. Mondanom sem kell, hogy Zsófi teljesen összeomlott, hogy a férje nem érti őt, az igényét nem tartja fontosnak.
Gondolhatja, hogy azért most szólok, mert most akarom, hogy segítsen
A másik esetben Kati arról számolt be, hogy rendszeresen kommunikálja Béci felé, hogy mit hogyan szeretne, azonban Béci sosem teszi meg az általa kért dolgokat. Például, ha Béci telefonozik, akkor Kati dühösen szokta mondani, hogy a telefonozás helyett segíthetnél kiteregetni, vagy elkészíteni a vacsorát, vagy porszívózni. A válasz ilyenkor az, hogy Béci felnéz a kijelzőről és azt mondja: jó, majd mindjárt. De mire feláll a fotelból, hogy közösen elvégezzék a feladatot, az esetek nagy többségében Kati már elvégezte. Ilyenkor a feleség duzzog, a férj nem érti, hogy miért nem jó, ha késleltetve történik meg az, amit kértek tőle, majd elindul a
- Mi bajod van?
- Semmi.
- De látom.
- Semmi.
Ezek után mosoly szünet jön és jóformán minden szereplő felteszi a kérdést, hogy mit keresnek egymás mellett még mindig…
5 tipp, hogy komolyabban vegyen a társad
1, Kommunikálj nyíltan, de ne sértőn. Mondd el, hogy mit érzel, és mit szeretnél kérni tőle, te mit teszel az ügy érdekében, és ez számodra miért fontos, illetve ő mit profitál belőle.
2, Ne használd a mindig/soha kifejezéseket, mert ezt tudjuk, hogy ritkán igaz csak, szóval hiteltelenné válnak a mondataid.
3, Felejtsd el az utalgatásokat, mármint azt, hogy az arckifejezéseddel vagy sóhajtásaiddal jelzed, ha valamit másként szeretnél.
4, Engedd el azt az ábrándot, hogy gondolatolvasó a társad. Fejezd ki érthetően, hogy mit szeretnél, mire szeretnéd kérni, mi esne jól neked.
5, Ha úgy érzed, a kérésed tiszta és érthető módon adtad át, és mégsem kapod rá az elvárt pozitív reakciót, akkor beszélj erről a társadnak, és arról is, hogy mit vártál tőle és miért.
+1: Ne felejtsd el, hogy a tetteknek mindig van következménye. Valahányszor visszajelzés nélkül hagyod, ami történt, akkor csak a sérelem gyűlik benned, de csak néma panasszá válik megoldás helyett. Sokan nem mások példáiból tanulnak, hanem a saját hiányérzetük ébreszti rá őket arra, hogy mit tettek és hogy kellene legközelebb.
Ha szeretnéd, hogy elinduljon az életed a változás útján, hogy tovább tudj lépni az elkeseredésből, a megrekedésből, három módon tudok neked segíteni:
1, Skype/Viber/Messenger online tanácsadás,
2, Helló, Élet! online tanfolyamok – önismeret, párkapcsolat, célok, kommunikáció, relaxáció
Kívánom, hogy mihamarabb rendeződjön az életed!