A hűtlenség sok kapcsolatban rámutat a problémákra. Mert bár fájdalmat okoz, de mégsem ez az oka, hogy megromlik egy kapcsolat, hanem ez a rosszul működtetett párkapcsolat okozata. Hogy miért?
Nézzük meg nagy vonalakban a tartós kapcsolat útját! Az állomások nem teljesek, és nem nagyon részletesek, de az irányt jól mutatják:
- Megszületik a vágy, hogy párkapcsolatban éljek
- Vonzalom alakul ki köztem és a leendő partnerem között
- Elköteleződünk egymás iránt
- Keressük egymás társaságát, kíváncsiak vagyunk egymás véleményére, fontos tényező a partnerem az életemben
- Ösztönösen úgy cselekszem, hogy azzal ne bántsam, hanem kimutassam felé a szeretetemet
- Jóformán csak a MI létezik, a közös időtöltésért félreteszem az addig saját szórakozásom céljából tett cselekvéseimet
- Egyre több oldalát ismerem meg a társamnak, egyre több élethelyzetben látom a partnerem számomra elfogadható vagy megítélt megoldásait
- Egyre élesebben látom meg a különbözőségeinket, és óvatosan beszivárognak a helyzetek, amikor nem tudok a társam megnyilvánulásával, döntésével, gondolkodásmódjával azonosulni, emiatt konfliktusok keletkeznek
- Egyre többet eszembe jut, hogy mással biztosan könnyebb lenne
- Sokszor nem érzem szeretve, elismerve magam
- A partneremet nem csodálom már, látom esendőségét, hibáit, mulasztásait
- Másban felfigyelek mindarra, ami a házasságomból hiányzik
- Tetszik, amilyennek magamat megélem mások társaságában (ha a partnerem nincs velem)
- A hiányérzetem betöltését remélve, meghozom a döntést és megcsalom a társam.
- Nem építjük a kapcsolatunkat, a család összetartását már csak egy szükséges kötelességnek érzem – hiányzik belőle az alkotás, a működtetés öröme, a bele vetett hit
- Ha közel kerülünk egymáshoz, hogy beszélgethetnénk, csak a sérelmeink beszélnek belőlünk. Nem építjük a kapcsolatunkat, hanem csak rombolunk. Egymást, önmagunkat, a környezetünket.
- Kiderül a megcsalás. Döntés előtt állunk, hogy együtt vagy külön tovább.
- Együtt maradunk, de most már még több sérelmeink vannak, mint eddig voltak. Megszűnt a bizalom, a hit, a remény.
- Magányosan élünk a párkapcsolatunkban.
A te kapcsolatod hol tart?
A hűtlenség után mindkét félnek dolgoznia kell önmagán, időt kell fordítania arra, hogy még jobban megismerje saját működését, félelmét, vágyait, a társát, használják a sérelemoldó kárpótlást, az elköteleződést mutató szeretetnyelveket, megtanuljanak helyesen kommunikálni vádaskodás, magyarázkodás helyett, megismerjék, hogyan fejezhetik ki célravezetően az igényeiket, hogyan kell értő figyelemmel jelen lenni a kapcsolatban, kitűzzék az egyéni és a közös céljaikat, és tegyenek is érte.
A megbocsátás mindig értünk történik, és nem jelenti azt, hogy egyetértünk a másik tettével, csak azt jelenti, hogy azért engedjük el a fájdalmat, hogy újra szabadok lehessünk. Hogy mi alkothassuk a kapcsolatban megélt tapasztalatainkat. Áldozatból megteremtővé válva.
Hogyan bocsássunk meg?
Ez egy módszer a sok közül.
1, döntsük el, hogy meg akarunk bocsátani, és a társunkkal akarunk a továbbiakban boldogan élni. De komolyan. Ha a döntés megvan, a megbocsátás is meglesz. Ez nem jelenti, hogy egyetértünk, vagy engedélyt adunk a történtekre. Nem mentjük fel a társunkat a döntésének következménye alól, de mi kiszállunk a játszmázásból.
2, Nézzük meg, hogy mi vezetett a partnerünk döntéséhez. Vajon mi az ő cipőjében, az ő sérelmeivel, fájdalmával, hiányával és megoldókészletével megtettük volna? Mit tettünk volna?
3, Lássuk meg a mi felelősségünket a történtekben. Ez nehéz lehet, de a felelősségvállalás elkerülhetetlen, és csodákat hoz a párkapcsolatba. Ne okoljuk magunkat, ne akarjunk megfelelni a társunknak azért, hogy többet ne forduljon elő. Csak lássuk meg az ok-okozati folyamatot, és gondolkodjunk olyan új szokásokon, melyek nem ugyanezt az eredményt fogják adni.
4, Írjuk le, hogy mi a fájdalmunk, milyennek érezzük magunkat a történtek tükrében, majd írjuk egy másik lapra, hogy milyennek akarjuk érezni, látni magunkat, és milyen nagyszerű dolgokat szeretnénk megélni a kapcsolatunkban.
5, Vegyünk mély levegőt, fújjuk ki, tudatosítsuk magunkban, hogy kifújáskor elengedjük mindazt a fájdalmat, amit az első lapra írtunk, a levegő beszívásakor pedig azok az élmények érkeznek meg, amelyeket a 2. lapra írtunk.
6, Mondjuk ki hangosan: elengedem a fájdalmam. Nincs szükségem, hogy áldozatszerepben tartson tovább. Az életem irányítója vagyok, a fájdalom, a csalódottság csak átmenti érzés. Helyére tud jönni a szeretet, az öröm és a bizalom. A fókuszt én irányítom.
7, Érezzük a szabadság és a szeretet energiáját. Lássuk magunk előtt a társunk arcát abból a pillanatból, amikor nagyon szerettük őt, amikor felnéztünk rá, amikor nagyon boldogok voltunk vele. Nézzünk a szemébe és mondjuk ki, megbocsátom azt, amit tettél. A fájdalom, amit okoztál, tanít engem.
Amikor a későbbiekben néha ránk tör mégis majd a harag, a neheztelés, a kétség, akkor gondoljunk arra, hogy mindaz a múltban történt, és már nem a jelenük. A jövőnket viszont a jelenünk fogja meghatározni, ezért érdemes olyan technikákat alkalmazni, melyek a jelenben tartanak bennünket, és amely gondolatok által építhetjük a jövőnket. Önmagunkért bocsátottunk meg. Mi a szeretet szűrőjén keresztül akarunk élni.
Rajtunk múlik.
Keresd a segítő megoldásokat magadnak, vagy ajándékozd a pozitív változást másnak:
Összhangban Lenni – Segítő könyv hűtlenség utáni kapcsolat-javításra, életöröm növeléséhez — >
Boldognak Lenni – Segítő könyv önbizalom növeléséhez, a kapcsolatok megértéséhez — >
Építed vagy rombolsz? – Segítő könyv, hogy meglássuk, mi okozza az elakadást, és mit kell tenni, hogy változtassunk, gyakorlatok megbocsátáshoz, magabiztossághoz, boldogságban élni kapcsolatban vagy egyedül —>
