Barion Pixel
Skype

nellilaskai

E-mail

info@boldognaklenni.hu

Amikor a párkapcsolatban a kezdeti közeledési folyamat megreked, sőt elindul egy távolodási irányba, akkor gyakran előfordul, hogy valamelyik fél megfogalmazza:

  • a társa egy energiavámpír, állandóan panaszkodik,
  • ha reggelente felkel, nincs életenergiája,
  • magányosnak érzi magát a társa mellett,
  • legszívesebben azonnal elaludna, ha hazaér a munkából,
  • egyáltalán nem érzi boldognak magát a mindennapokban.

Mit lehet tenni azért, hogy ez változzon?

Véleményem szerint, ha úgy érezzük, hogy a társunk lehúzza az energiánkat, vagy unatkozunk, magányosodunk a párkapcsolatunkban, akkor nem jó megoldás, ha a párunkat hibáztatjuk érte, és tőle várjuk, hogy szórakoztasson bennünket. Ha rendezvényre vagy sétára hívom, és ő nem akar eljönni, mert a tévé előtt görnyed inkább, akkor nem segít engem a reakcióm, hogy otthon maradok mérgelődve. Akkor az fog nekem segíteni a feltöltődésben, a szórakozásban, ha felöltözöm és egyedül vagy barátot keresve megvalósítom a tervemet.

A mai párkapcsolatok működésében megfigyelhető – tisztelet a kivételnek –, hogy a kizárólagosság, a monogámia iránti igény hoz egy olyan jelenséget is, mely alapján egy személyben várunk mindent a társunktól. Legyen izgalmas a vele való együttélés, de ne annyira, hogy bekattanjunk a féltékenységtől. Legyen elég pénze a családnak, de ne dolgozzon senki reggeltől estig, ne legyenek a közelben csinos titkárnők, vagy sármos, gazdag férfi főnökök. Legyünk segítség egymás számára, de tudjunk felnézni a másikra, és ő pedig csodáljon bennünket.  Minden vágyunk egy személy körül forog. Gyakran ez megfejelődik azzal, hogy ezekben a kapcsolatokban az egyén nem érez kellő magabiztosságot, önbecsülést, ezért a másiktól várja, hogy betöltse ezt az űrt. Ami lehetetlen.

A szülők esetében tovább bonyolódik a dolog, mert boldog gyerekeket szeretnének nevelni, és ezért minden percben készek szülőként funkcionálni, ami egyrészt elég fárasztó, másrészt, ha folyamatosan gondoskodó üzemmódban van valaki, nem fog tudni a lecsupaszított férfi-női energiák áramoltatásában teljesen benne lenni.

Szeretem azt a gondolatot, hogy az érzéseim csak válaszok a gondolataimra. Ez számomra azt jelenti, hogy lehetőségem van mást gondolni az adott szituációról, más oldalról látni a történteket, így lehetőségem van arra is, hogy másképp érezzem magam.

Először is jónak tartom, ha megismerjük a saját működésünket, a reakcióinkat egyes történésekre, megállapításokra, sőt a határozott kijelentéseinket is érdemes górcső alá venni. Egyrészt azért, mert nem biztos, hogy amit hittem a világról, a házasságról, magamról, az most is még ugyanaz, mint amit évekkel ezelőtt gondoltam, másrészt az sem biztos, hogy azok az én saját bőrömön tapasztalt megállapítások, hanem lehet, hogy olyan hiedelmeim vannak, melyeket másoktól hallottam, és abszolút bizalmat szavaztam neki, noha nem feltétlenül illeszkedik az én élethelyzetembe, ritmusomba, az én jellememhez.

Mindenekelőtt érdemes felelősséget vállalnunk a gondolatainkért, az érzéseinkért, a cselekedeteinkért.  Jó, ha minél több területen igyekszünk tudatosan jelen lenni. Odafigyelve kommunikálni, azon a csatornán szeretni a társunkat, melyet ő bír és akar befogadni, és nem szabad megfeledkezni saját magunkról, a mi feltöltődésünkről, az önmagunk megbecsüléséről sem.  Azok, akik hálásak az életükbe érkező eseményekért, és meglátják mögötte a fejlődési lehetőséget, az ellentétek mellett is értékelik az élet szépségét, azok sokkal energikusabbak, több az életkedvük.

Mit ne tegyünk, ha energikusak, életkedvvel telve szeretnénk élni a mindennapjainkat?

  • Ne hibáztassuk a társunkat a saját nyomorunkért!
  • Ne a média híreivel keljünk és feküdjünk!
  • Ne válasszuk a begubózást a társaság, a természetjárás, a kirándulás helyett!
  • Ne várjuk passzívan a változást, hanem tegyünk érte!

Fontos törődni a testünkkel, a lelkünkkel is, egészségesen étkezni, és mozogni, legalább annyit, amennyi még jólesik, és érdemes olyan könyvekkel, filmekkel tömni az elménket, melyek előre visznek, motiválnak, inspirálnak, segítenek kihozni magunkból (az életünkből)  a maximumot.  Nem mindegy, hogy olyan impulzus ér, ami által feldobódok, vagy olyan, amitől napokig szorongok, és gátol abban, hogy optimistán álljak az életemhez. Nem érdemes azt hinni, hogy nem számít, milyen gondolatokat világítok meg a mindennapokban akár a hírek, akár a filmek hatására.

 

Ha úgy látjuk, hogy nem visz sikerre a megoldó-készletünk, akkor itt az ideje új módszereket, technikákat, gyakorlatokat elsajátítani.

Laskai Nelli
házassági tanácsadó

a Boldognak Lenni életmód könyv szerzője (önbizalom, párkapcsolat, kommunikáció, céltervezés)

Ajánlott cikkek