d9c1d6da3273e8654cfad0c348756d66

Láttam egy kisfilmet, melyben egymás mellett él két ember, egykoron párt alkottak, most már szerelem nélkül élnek. Úgy, mint két lakótárs.  Rutinból, igazából elégedetlenül, megalkuvóvá válva tengetik napjaikat. Azon gondolkodtam, hogy vajon mi van e mögött.

  • Önzés?

Ha köztük már nincs szerelem és boldogság, akkor az egykori társnak mással se legyen?

  • Gyávaság?

Ha felvállalják, hogy egymás felé nincs elköteleződésük, akkor ezzel a helyzettel kezdeni kell valamit. Gyáva meghozni egy döntést?

  • Félelem?

A magánytól?

  •  Lustaság?

Nincs erejük, hogy újraépítsék az életüket, önmagukat?

Mindenkinek jár, hogy az életútját elégedetten, boldogan járja.  Ez nem vak lebegést jelent, hanem azt, hogy a jelent úgy élem meg, hogy este, ha lefekszem, akkor elégedetten, büszkén hajtsam álomra a fejemet. Nem hazudtam, nem titkolóztam, nem halogattam, nem csaptam be önmagamat sem.

 

foto:pinterest.com