Február elsején a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál meghívott szakértőjeként vettem részt a Szív a szívvel című alkotás vetítésén és az azt követő közönséggel történő beszélgetésen. A moderátorral, Müller Dániellel a film kapcsán beszélgettünk a Dél-Ázsia szubkontinensre jellemző elrendezett házasságok nehézségeiről.

A vetítésre minden jegy elkelt, így azt gondolom, hogy maga a dokumentumfilmek és a kultúrákon átívelő, elrendezett házasságok témaköre is sok mindenkit érdekel.

A filmet látva nekem azért több jött át a mozivásznon látottak alapján, mint sem csak az elrendezett házasság nehézségei. Azt is megláttam a történetek mögött, hogy mennyire nem használja ki az emberiség azokat a lehetőségeket, amelyeket a Földünk tud nyújtani számunkra. Gondolok itt arra, hogy minden ember élhetne jól-létben, megbecsülve, szeretve, elegendő élelemmel, biztonságban, csak ehhez rendet kellene tenni az emberek fejében, hogy mindenki egyformán mérje a jogokat és kötelességeket a saját és más embereket illetően.

Karcolt a látvány, ahogy a filmben bemutatott nők alá-fölérendeltségben élnek. Csak ezt a keretet ismerik generációk óta, nehéz lehet ezt tovább gondolni, ezen túl hinni és keresni a lehetőségeket, azonban e nélkül ezt a hagyományt, gondolkodásmódot tudják továbbadni a gyermekeiknek.

Ez a tendencia véleményem szerint annak is köszönhető, hogy az adott országokban jóformán elégtelen a szociális háló, szűkös a pénzkereseti lehetőség a nők számára, így gyakran áruba kell bocsátani a testüket, hogy gondoskodhassanak a családtagjaikról.

Olyan thaiföldi nők életébe tekinthettünk bele a film kapcsán, akik nem láttak más utat a mélyszegénységből, mint a prostitúció vagy az elrendezett házasság. Mégha ezért egy életre fel is kell adni a boldogságukat, az otthonukat, családtagjaikat, de talán elegendő hajtóerővé válik a tudat, hogy az otthonhagyott gyermekek számára egy jobb életre nyílik esély.

Forrás: BIDF Facebook

A Szív a szívvel című filmről röviden:

„Dániában élő thai származású kerítőnő próbál hozzásegíteni egymásnak teljesen ismeretlen, szegény sorból kikerült thai nőket és dán férfiakat, hogy házasság révén találjanak kiutat a szegénységből és a magányból. Meg lehet-e szeretni egy vadidegent? Tartós lehet-e egy „összetákolt” kapcsolat? Tíz év hosszú idő. Négy pár tíz évet felölelő, nagyon különböző, nagyon valóságos története, kultúrákon átívelő házassága, gyermekeik születése, akik olykor maguk fizetik meg az édesanyjuk által hozott döntés árát.”

(Port.hu)

Hallgasd meg a podcast adásokat is!