Amikor két ember elhatározza, hogy házasságot köt, és esetleg családot alapít, akkor olyan belső motivációk fűtik, amelyek nem engednek kétséget a döntés helyességét illetően. Nem kérdőjeleződik meg, hogy fogom-e szeretni őt, ki fogok-e tartani mellette jóban, rosszban.

De a szerelem – a szakemberek szerint 3 év alatt – elmúlik, és ott marad a lebegés helyett a tiszta valóság. A mulasztások, az elvárások, a vádlások, a játszmák. Mindet valami hiány szüli, valami olyan tűnt el a mindennapokból, amiből a felek, de legalább az egyikőjük nem érzi szeretve és megbecsülve magát. Vagy talán épp ő az, aki nem néz fel a társára, enyhül az elköteleződés egymás és a közösségük iránt, és jobban az én kerül előtérbe. A saját boldogság, a saját élet.

A válás már egy okozat, annak számos megelőző oka van. A párok nem azért válnak el, mert nem szeretik egymást, hanem azért, mert már nem akarnak kizárólagosságot, már nem akarnak közös halmazt a további napok, hónapok, évek során. Inkább elengedik egymást, ha már az egyiknek, másiknak már nem ad támogatást, nem okoz örömet a közös élet.

A mai világban rendkívül fontossá vált, hogy megtaláljuk a boldogságunkat. A párkapcsolat egyre inkább szól arról, hogy a párom mellett megtaláljam a boldogságomat, semmint szövetséget alkotva véghezvigyük a saját élettervünket. És mint közösség és szövetség, elfogadjuk, hogy lesznek nehezebb helyzeteink, amelyekben közösen kell megtalálnunk a számunkra legjobb megoldást. Mindemellett napjainkban teret ad a technológia, hogy az emberek rálássanak mások valós, vagy csak kifele mutatott boldog életére, és megkívánva azt, elforduljanak a régi életüktől, hogy valami új helyzetben megtalálják a boldogságukat. Azonban, ha valaki csak azért lép ki a házasságból, mert nem tudja, hogy miként lehet jól működtetni egy párkapcsolatot, vagy a társát okolja a boldogtalanságáért és megrekedéséért, akkor önfejlesztés nélkül a következő kapcsolatában is várhatóan ugyanígy meg fogja élni a megrekedést, a megoldások hiányát.

A válás során mindkét fél sérül. Ha gyerekek vannak, még ők is. Akkor is, ha szépen váltak el a szülők.

A címadó kérdésre a válasz talán az, hogy mindenki megérdemli a boldog, elégedett életet. Az is akitől elválnak, és az is, aki el akar válni. Ha már együtt nem akarták jól működtetni a világukat, akkor a váltás talán boldogságot tud hozni. Akkor, ha ezt be is engedik magukhoz. Ezen az úton viszont elengedhetetlen az önismeret fejlesztése. Megtudni, hogy ki vagyok, mi az életcélom, hogyan tudom fenntartani a társas kapcsolataimat, hogyan tudok kiteljesedett életet élni. Arra fókuszálni, amerre tartani szeretnék.

Egy válás megtépázza az önbizalmat, megkérdőjelez múltbéli döntéseket. Fontos, hogy tudjuk, bármi történt is a múltban, a jövőnk azon múlik, amit most fogunk tenni. Csak a jelenben tudunk kiteljesedni, csak a jelen az, ami lehetőség számunkra.

A válás után lehetünk még elégedettek magunkkal, a helyzet állásával, alakíthatunk ki új kapcsolódásokat. Barátkozhatunk, párkapcsolatba léphetünk, örülhetünk magunknak, az életünknek, lehet szép jövőképünk. A lezárt kapcsolat emlékei maradhatnak szépek, lehetnek fényes tapasztalások az életünkben. A volt társunkat is szabad szeretni, és nem utálkozni, amiért külön utakon járunk.

A boldogságunk érdekében viszont fontos, hogy újra tanuljuk meg szeretni önmagunkat, bízni a világunkban, önmagunkban, és reményteljesen álljunk az életünk új fejezetének kapuja előtt. Amikor valaminek vége szakad, az egyben egy újnak a kezdete. Amikor valamit elengedünk, teret adunk egy újnak. Egy működőképes dolognak, ami abban segíthet bennünket, hogy olyan életet élhessünk, melyet álmodunk, vagy legalább is, amiben jól érezzük magunkat. A lezárt kapcsolatból szűrjük ki azt, amit megtanultunk belőle, köszönjük meg mindazt, amit kaptunk, és haladjunk tovább a saját utunkon.

Szeretetben, egészségben, békességben.

 

Bejelentkezés tanácsadásra –>

Segítő könyv hűtlenség utáni kapcsolat-javításra — >

Segítő könyv önbizalom növeléséhez — >

Segítő könyv, hogy meglássuk, mi okozza az elakadást, és mit kell tenni, hogy változtassunk, gyakorlatok megbocsátáshoz, élettervezéshez —>