Vannak, akik azt mondják, hogy ha egy szerelem elmúlt, ha egy tartós párkapcsolatban megindult a távolodási folyamat, akkor azon már nincs miért segíteni, hiszen az embert az érzéseik vezérlik, érzelmi alapon hozza meg a döntéseit, és a boldogsága is azon múlik, ahogyan éppen érzi magát.

Ha a társam mellett boldogtalan vagyok, akkor miért kínoznám magam azzal, hogy együtt maradunk? Olyan rövid az élet…

Abban igazat adok, hogy miért kínoznánk magunkat. De nem csak a különválás segíthet, hanem az, ha megtanulunk más szemlélettel benne lenni a kapcsolatba. Ha pozitív látásmódon keresztül látjuk a társunkat, a kapcsolatunkat, akkor képesek leszünk újra elköteleződni felé.

Tudok olyan viharos házasságról, melyből azért nem lépnek ki, mert bíznak abban, hogy egyre jobban meg fogják ismerni a felek önmagukat, a társukat, és felismerik majd azt az értéket, ami miatt együtt vannak, és valóban értékelni is tudják majd.

Látok olyan házasságot, ahol sok év után azért maradnak együtt, mert a szeretet erősebb minden naponta megjelenő bosszankodásra okot adó szokásnál. Egy másik ügyfelem egyetlen mondatával elkapta a kapcsolatban kialakult helyzet okát: „Nem akarok már vele boldog lenni. Mással szeretnék.” És vannak párok, akik igen nagy kitérő és mélypont után megérkeztek önmagukba, és később a párkapcsolatba is.

 

Amikor úgy érzed, hogy távolodsz a partneredtől, de nem szeretnél külön élni tőle, akkor vannak módszerek, melyekkel megindulhat a közeledés. Először is ülj le egy papírral, tollal és tedd ki az okokat, hogy lásd.

  • Azonosítsd be, hogy hogyan vagy benne ebben a kapcsolatban. (ne azt írd, hogy a párom ilyen meg ilyen, hanem hogy te milyen vagy a kapcsolatban…pl.: félelmem van, dühös vagyok, türelmetlen…)
  • A fenti reakcióidat bontsd tovább, keresd meg az okát. (még mindig nem szól a társadról az elemzés, csak magadról: mitől félsz? miért neheztelsz?
  • Gondold át, hogy a fennálló történésekre/okokra hogyan lenne jó reagálnod ahhoz, hogy békében, szeretettel, kedvesen tudjál jelen lenni. Vajon mi kellene hozzá, hogy teljesüljön? Ha nem tudod elengedni a sérelmeidet, itt olvashatsz hozzá  segítséget.
  • Amikor történik velünk valami, ahogyan a párunk viselkedik velünk, azt nem tudjuk megváltoztatni, de abban mindig van választásunk, hogy mi miként reagálunk rá. Ez a gondolatainkon, a hozzáállásunkon múlik. Mit tudok másképp látni? Tenni?
  • Látom-e valóban a társamat, vagy csak a saját nézőpontomat fogadom el?
  • Értékelem a párom jó dolgait? Úgy fejezem ki a szeretetemet, ahogy nekem jó, vagy amiből ő érzi szeretve magát? Dicsérem őt a szeretetnyelvén?
  • Fogj egy füzetet, és minden nap írj bele egy – két jó sort róla, és valami jót a kapcsolatotokról. Időnként olvasd vissza. Akár neki is megmutathatod.
  • Beszélj én közléssel, kommunikálj úgy, hogy minél inkább a tényekre és a te érzéseidre hagyatkozz, ne pedig hibáztasd őt.
  • Gondold át a saját életcélodat is! Légy szenvedélyes az életedben! A boldog élethez érdemes önmagunktól és nem a társunktól várni a változást, a boldogságot, a szórakoztatást.

Amikor elégedetlenek vagyunk az életünkkel, megvizsgálhatjuk a saját hozzáállásunkat, megkereshetjük a fejlesztendő területeinket, megnézhetjük, hogy mennyire vagyunk sértődöttek, sérelmekkel teli és mennyire akarjuk a saját igazságunkat igazoltatni másokkal a megnyugvásunk érdekében, az értékesség érzésünket emelendő.

 

Ma vagy hátralévő életedben a legfiatalabb! Kezdj el élni!

Laskai Nelli
házassági tanácsadó, életöröm tréner
Boldognak lenni könyvek szerzője

Hallgasd meg a podcast adásokat is!