Amikor valakinek már egy ideje gyomorgörcse van attól, ha a párja hazaér, akkor az egy jel arra, hogy valami nem jól működik. Valami olyasmi történik már egy ideje, ami ellenérzést, félelmet okoz, azonban a szenvedő személynek nincs bátorsága megtenni azt, ami ezt a helyzetet megoldhatná.

Mi is oldhatná ezt fel? A kivonódás = válás, vagy az új szokások kialakítása = fejlődni és maradni?

Magdi és László esetében kilenc év telt el úgy, hogy Magdi egyáltalán nem érezte jól magát a férje mellett. Teljesen bezárkózott, beszűkült az élettere, és szertefoszlott minden jóleső jövőképe.
 A túlélésre játszott fejben, ami később a testi működésre is kihatott. Betegsége ráébresztette arra, hogy mivel feladni nem szeretné az életét, ezért a Lászlóra mutogatás helyett neki kell tennie valamit, amivel helyre tud állni a belső béke.

Honnan tudom, hogy készen állok a válásra?- kérdezte egy tanácsadás alkalmával.
Az életben semmire sincs garancia, ritkán tudunk olyan döntést hozni, amellyel bebiztosítjuk a nyereségünket. És általában a felnőtt életben nem jellemző, hogy a választásunk ne járjon valamiféle veszteséggel. Azonban tudni kell, hogy minél nagyobbat álmodunk, annál nagyobbat kell tennünk is azért, hogy az megvalósuljon.

Magdit megkérdeztem, hogy milyen változást, nyereséget vár a válástól. Mi fog történni vele, ha elválnak?  „Újra szabadnak érzem majd magam, nyugodt leszek és koncentrálhatok csak saját magamra.”

Mi az, amit László mellett nem tudsz ezekből érvényesíteni?- kérdeztem. „Egyiket sem.” Ha olyan felosztás szerint működtetnétek a kapcsolatotokat, melyekben meg van hagyva a szabadságod, akkor tudna működni? – kérdeztem. Úgy igen – válaszolta.

Amikor az okokat kerestük, illetve a megoldást arra, hogy miként lehetne mégis együtt maradva szabadsághoz, én-időhöz jutni, akkor Magdi azt a választ találta meg, hogy ahhoz, hogy évtizedek (párkapcsolati) szokásait megváltoztassák, újabb évtizedeknek kellene eltelnie, és ez eltántorítja attól, hogy belevágjon.

Én nem azt tapasztalom, hogy az idő az, ami szerepet játszik egy kapcsolat újraformálásában, hanem a szándék erőssége, az elköteleződés mértéke, valamint az önfejlesztés, és a társismeret megszerzése.

Magdi a beszélgetés során feltette magának is a kérdést, hogy mikor fog készen állni a válásra, mit jelent elengedni valakit, aki korlátozza őt. Miután világossá vált, hogy a korlátokat nem László pakolgatja Magdi köré, hanem vannak igényei, amelyekre Magdi korlátokkal reagál, a felismerés után a címadó kérdésre az alábbi választ találta meg:

„Addig nem állok készen a válásra, amíg nem próbáltam meg ledönteni a magam által kreált falakat, amíg nem merek olyan szabályokat kialakítani, melyekben jól érzem magam, és amíg nem is tudom, hogy milyen szabadon élni a házasságomban.”

Sok ember nem mer külső segítséget kérni, fél megbeszélni egy „idegennel” a történteket. Azonban a barátok olyan tanácsot fognak adni, amivel az érintett fájdalmát csökkenthetik, viszont az igazi fejlődés nem történik meg a fájdalom, a dolgokkal való szembenézés nélkül. 

Információ a tanácsadásról –>

Szeretnék könyvet olvasni önbizalom-növelésről, párkapcsolat-javításról —>

Védem a környezetet! E-bookot szeretnék gyorsan, és kedvező áron (telefonra/számítógépre/táblagépre/e-olvasóra) –>

Hallgasd meg a podcast adásokat is!