A jó párkapcsolatokban is előfordul hűtlenség. Hogy is van ez? Az alábbi cikk azoknak szól, akik engedve a kapcsolódási vágynak megcsalták a társukat, azonban nem szeretnék elhagyni őt. Sőt, valójában azt szeretnék, hogy jól működjön a kapcsolatuk, de egy adott pillanatban meglátták valakiben a megnyugvás, a szeretettség érzés megszerzésének lehetőségét.

Milyen hűtlen fél van még? Például, aki a bárokban, diszkókban, munkahelyen, végül is mindegy kivel, de legyen szex. Ez a cikk nem nekik szól, őket valószínű, hogy más mozgatja, mint azokat az embereket, akik a saját lélekállapotuk emelését várják a „véletlenül” kialakult helyzetben.

Mit lehet tanácsolni abban az esetben, ha a hűtlen fél egyáltalán nem akar kilépni a kapcsolatából, és szereti a társát?

Visszatekerni az időt nem lehet, meg nem történtté tenni az esetet szintén nincs módunkban, azonban van pár dolog, amivel pozitív irányba fordulhat a kapcsolat a történés után.

Először is mindig eljön az a pont, amikor dönteni kell, hogy együtt akar-e maradni a társával, vagy sem. Ez akkor is eljön, ha tologatja maga előtt az ember, mert akarva-akaratlanul ez kikerülhetetlenné válik, sokáig senki sem tud kettős életet élni, a titkok felőrlik őt. Ha megvan a döntés, akkor mielőtt bűnként kezelve rosszul elsülő kapkodásba kezdene a hűtlen fél, inkább a társa okolása helyett kezdjen saját magára figyelni. Minél jobban a hiányra koncentrál, annál jobban fog visszacsúszni a hűtlenségbe, ezért nem az a legfontosabb egy ilyen helyzetben, hogy milyen a társ, hanem megismerni önmagát, hogy miért lépte meg azt ott és akkor: miért keresett inkább külső kapcsolódást a szeretet érzés megszerzése érdekében. Az oly gyakran megadott válasz, miszerint „elragadtak az érzések” ebben az esetben kevésnek bizonyulnak. Mélyebbre kell menni, és őszintébb választ kell adni. Itt olyan kijelentések szoktak felszínre jönni, minthogy „nem hiszek a társ változásában”, „nem tud egy kapcsolat ilyenkor már olyan lenni, mint régen”, „annyit bántott, hogy nem biztos, hogy akarok ebbe energiát fektetni”,  „lusta vagyok munkát tenni a kapcsolatunkba”…  Ezekből azon a vonalon érdemes elindulni, amelyik önmagunkhoz vezet, rólunk szól. Pl.:Én nem akarok energiát tenni, nekem nincs hitem…stb. Mert ezeken tud az ember változtatni, és ez motiváló erő lehet, mintsem áldozatként várni, hogy valamelyik körülményem megváltozzon. Ha megvan a döntés, hogy valóban akarja a házasságát megjavítani valaki, és elkezdett önmagán dolgozni ahelyett, hogy a társát szekálná, akkor a következő időszakban mindazon érzésekből, amit megélt a szeretővel, erőt tud kovácsolni ahhoz, hogy felemelje a házastársát is, és elkezdjen egy új fejezetet nyitva tenni a házasságáért. Beszéljen a társa szeretetnyelvén, beszéljen őszintén a vágyairól, adjon esélyt a társának, hogy megismerve a hiányosságokat, változtatni tudjon a kapcsolatukon. Valószínű, hogy a társ egy ilyen megrekedt kapcsolatban mélyponton van, talán fásult már ő is a sótlan kapcsolatban, de akkor itt az idő és lehetőség, hogy olyan cselekvéseket dobjon be a hűtlen fél, amely fényt ad a kapcsolatuknak.

Elmondani, vagy sem

Nagy dilemma szokott lenni, hogy ilyen esetben el kell-e mondani a hűtlenség tényét. Ebben senki nem tudja átvenni a hűtlen féltől a felelősség terhét, nem döntheti el más, hogy mi lenne a jó. Vannak kutatási eredmények, melyek szerint a krízist könnyebb feldolgozni, ha nyílt lapokkal játszanak, míg más kimutatások pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy felesleges terhelni a másik felet azért, hogy a hűtlen félnek könnyebb legyen a lelkiismeretével elszámolni, és elégnek bizonyul, hogy ha kárpótlásként segít a társnak kimozdulni az elakadásból, és szeretetet adva a szárnyalásban segíti őt, a tapasztalatát pedig arra használja fel, hogy amikor ismét ilyen helyzet adódik, akkor meg tudja választani a számára helyes döntést.

Nem azt mondom, hogy szeretői viszony kell, hogy egy kapcsolat felrázódjon, csak ha már megtörtént a hűtlenség, akkor tovább rombolás helyett, inkább építsen valaki, és legyen segítségére annak, akinek jelenleg ez az erőnyerő forrása nincs meg. 

Hogy lehetséges ez?

A hűtlen felek arról számolnak be, hogy amikor a szeretővel vannak – még ha testiség nem is történt – új embernek látják magukat, motiválttá válnak, szabadságot élnek meg. Ez az energia kreatívvá teszi az embert. Már csak az a kérdés, hogy mit kezd ezzel az energiával? Lenézi a társát onnan fentről, vagy azt mondja, hogy én most szereztem egy kis életenergiát, és segítek neked, hogy te is megtaláld a tiédet.

Valahogy úgy képzelem ezt, mintha a hűtlen fél, és a megcsalt fél egyszerre áll a futóverseny rajtvonalánál, és míg a hűtlen fél tetőtől talpig ergonomikus, a futást segítő szerkóban van, profi edzővel a háta mögött, addig a megcsalt fél egy papucsban, és futást nehezítő szerelésben áll mellette. Ha elrajtolnak, a hűtlen fél sokkal esélyesebb, hogy jól teljesítsen, ezért dönthet úgy, hogy átad abból, ami neki van, vagy megfogja a másik kezét, és segíti őt. De dönthet úgyis, hogy lesajnálja, amiért nem teljesít jól, és nyugtatja a saját lelkiismeretét, hogy mindkettejük számára ugyanaz a táv volt előírva, nem tehet arról, hogy a másik csetlik-botlik mögötte.

Ha valaki nem boldogul egyedül a feltárásban, és a megoldás megtalálásában, majd kivitelezésében, kérjen bátran külső segítséget. Manapság – a boldogabb élet hajszolásakor – ez annyira gyakori elakadás, hogy nem szégyenkezni kell miatta, hanem megtalálni azt az irányt, amivel a házasságot tudja emelni mindazzal az érzéssel, amit a hűtlenség folyamán megszerzett.

Ha szeretnéd, hogy neked is segítsek túl jutni ezen a krízisen (akár megcsalt, akár hűtlen fél vagy), itt írasd be magad a naptáramba. Szívesen fogadlak, hogy ne titkok vagy kétségek között kelljen élned, hanem megismerd az erőforrásaidat, és használni tudd őket a boldogságod megélése érdekében.

Örömteli napot kívánok!

 

Információ a tanácsadásról –>

Szeretnék könyvet olvasni önbizalom-növelésről, párkapcsolat-javításról —>

Védem a környezetet! E-bookot szeretnék gyorsan, és kedvező áron (telefonra/számítógépre/táblagépre/e-olvasóra) –>

Hallgasd meg a podcast adásokat is!