boldogtalan_parkapcsolat

Na nehogy már én tegyem az első lépést!
Ismerős?

Sokan sokat panaszkodnak a házastársukra, párjukra, de ha arról van szó, hogy a panaszos változtasson valamit a saját hozzáállásán, akkor jön a háborgás, sopánkodás. Hogy én?! Én érzem boldogtalannak magam a házasságomban, és még én változtassak a viselkedésemen?

Lehet, hogy fonáknak tűnik első hallásra, mégis az a célravezető, ha az ember az állandó veszekedés, és hibáztatás helyett a saját életét próbálja meg rendbe tenni, koordinálni. Majd azután igazodik a párkapcsolata is.

A kommunikáción sok múlik. Ide tartozik az is, amikor nem szólunk semmit, csak bölcsen hallgatunk és előre mutató gondolatokkal kitűzzük célunkat.  Sok beszédnek sok az alja. A hosszú vitatkozások olyan útra terelhetik a párt, ami egyik fél számára sem nyerő pozíció.

Ha úgy érzed, hogy a társad semmibe vesz, nem hallgat meg, ha nem fejezi ki számodra kielégítő módon a szeretetét irántad, akkor – bár nem mindig esik jól a válasz -, de első körben érdemes megvizsgálni, hogy Te hogyan viselkedsz a párkapcsolatban.  Az nagyon dicséretes dolog, hogy törekszel a párkapcsolatod javítására, mert sokan nem jutnak el eddig a pontig. Ha nem megy, nem próbálják meg helyrehozni.

Egyébként Te mennyire vagy igazán figyelmes a pároddal?

Csak néhány kérdés:

  • Ismered a párod “szeretetnyelvét”?
  • Tudod, hogy minek örül igazán?
  • Miből érzi szeretve magát?
  • Tudod, hogy milyen hírportált, magazint olvas?
  • Melyik a kedvenc focicsapata/ költője?
  • Mi a hobbija?
  • Mik a félelmei?
  • Milyen szeretne lenni?
  • Mi az álma?

Ugye nem csak a hibáit tudod felsorolni?

Lehet, hogy nem tudod mindegyikre a választ, de ne csüggedj, mert megkérdezheted, és az őszinte érdeklődés – a hibáztatással szemben – egy jó alap a minőségi időtöltéshez.