Olvashattuk a hírekben, hogy Kínában a karantén feloldása után sokan beadták a válókeresetet. Adódhat a kérdés, hogy ez miért van így.

A napokban egyre több olyan történetet ismerek meg, ahol a karanténban tapasztalt hiányok megfogalmazzák egyik vagy másik félben, hogy már nem szeretnének együtt maradni a társukkal. Az okok után kutatva kirajzolódott, hogy mi állhat a háttérben.

A belső munka hiánya

Először is megnéztem, hogy mi volt az azonos a megismert történetekben, ami ugyanarra a pontra juttatta el a személyeket. Azt tapasztaltam, hogy például azoknál a pároknál csúcsosodott ki a probléma, akiknél az egyik fél több gondot fordít a személyiségfejlődésre, a megoldóközpontú szemlélet kialakítására. Ők azok, akik meg tudták találni az értelmét az otthon maradásnak, és túlnyomó részben nem a korlátokat élték meg, hanem a lehetőséget látták: az egészség lehetőségének a módja, ha elfogadom az új szabályokat, és megtalálom a lelki békémet. Ezt követték. Ha a társuk a korlátok ellen lázadt, csak azért is lelépett otthonról, akkor ez a hozzáállás egyre nagyobbra nyitotta távolságot kettejük között. Hiszen az egyik fél a belső energiáit arra használja, hogy kihozza a helyzetből a legjobbat maga és a családja számára, míg a másik a saját – át nem keretezett – igényeit hajtotta.

A rossz kommunikáció

A másik ok, ami a válás felé tereli a feleket, az a rossz kommunikáció. De nem kell itt sem spanyol viaszt feltalálni, mert a kommunikációm, a testbeszédem azon múlik, hogy milyen a belső világom. Egyensúlyban vagyok-e, vagy inkább a félelmem a nagyobb. Ha egyensúlyban vagyok, akkor nem fogok ütni-vágni a szavakkal, toleránsabb leszek a családtagjaimmal. Ha a félelmem az uralkodó, akkor ingerültté válok, és a biztonságkeresésben szétcsapok mindenkit magam körül.

Az eddigi problémák szőnyeg alá söprése

A múltunk mindig beleszól a jelenünkbe, de milyen jó, hogy ez igaz előremutatva is. A jelenem beleszól a jövőmbe. Azok a párok, akik nem néztek szembe a múltban a kapcsolódási problémáikkal, a negatív viselkedési mintáikkal, nem fejlesztették a gondolkodásmódjukat, azok a bezártságban most minden olyannal szembe találkozhatnak, amit eddig elodáztak.

A társadalmi összefogás hatalmas méreteket öltött a járvány megérkezésével. Sok helyen kínálnak (ingyenes) Skype lehetőséget, hogy ki tudjon valaki mászni abból a nézőpontból és viselkedésből, ami nem hat jótékonyan sem rá, sem a családjára.

Most van a legjobb időpont arra, hogy az önfejlesztés irányába elmozduljon valaki, mert ennek a bezárt időszaknak vége lesz egyszer, és nem mindegy, hogy milyen színvonalon fogjuk tovább folytatni az életünket. Továbbra is hazugságban, és konfliktusban gazdagon élünk, mérgezve lelkiállapotunkat, vagy addigra megértve, hogy mi miért történik körülöttünk, bennünk, egy színvonalasabb, békésebb, szeretetteljesebb fejezetet nyitunk. Párban vagy egyedül.

Jó egészséget, és stabil lelki békét kívánok Mindannyiunknak!

Hallgasd meg a podcast adásokat is!