Amikor az egyik fél felfedi lapjait a partnere előtt, és kimondja, hogy már kevésbé szereti őt, akkor előfordul, hogy a partner értetlenül áll a történés előtt. Nem érti, hogy mi zajlik a háttérben, mi az, ami ennyire erős negatív érzést generált a párjában.

Beatrix és Gábor több, mint tizenöt éve vannak együtt. Amíg a gyerekek kicsik voltak, addig nagyon jól együttműködtek a felek, azonban mikor már nem igényelt annyi figyelmet a gyereknevelés, és mégsem indult meg a közeledés, akkor Gábor bejelentette, hogy válni szeretne.  Beatrix értetlenül állt az eset előtt, hiszen ő úgy gondolta, hogy a nehézségek ellenére minden rendben megy a kapcsolatukban.

Beatrix:

Nem értem, hogy miért nem szeret, vagy miért akar elmenni mellőlem. Mindent megadtam neki, amire szüksége lehetett. Vezettem a háztartást, vacsorával vártam. Persze, voltak veszekedéseink, de kinek nincsenek? Leszerveztem mindent, ami a családi élethez kellett, jelen voltam a házunk átépítésénél, ápoltam a szüleivel a kapcsolatot, észben tartottam, hogy mikor kell szűrővizsgálatra járnia, támogattam a karrierjében. A hálószobában is tudtam a kötelességemet. Mi mást adhattam volna? És arról ne is beszéljünk, hogy én mi mindent nem kaptam vissza, mégsem elválni akartam.

Gábor másként látta a közös életüket.

Gábor:

A kapcsolat elején tényleg minden jól indult, de idővel teljesen mellőzve éreztem magam. Azt persze megértettem, hogy a gyereknek szüksége volt rá, de az anyaságban elveszett. Kitaszított maga mellől. Fáradt volt. Az utóbbi időben, ha együtt voltunk, azt kötelességnek éreztem a részéről. Ott volt, de csak testileg. Nekem szükséges, hogy a feleségem ne az anyám legyen. Ne mondja meg, mikor hova mehetek, mit vegyek fel, mit egyek. Valahányszor próbáltam jelezni, hogy ez így nem oké nekem, akkor csak kiborult, így idővel meg se szólaltam. Elfáradtam, és már nem hiszek magunkban.

Az ülés alatt a felek elmondták, hogy saját belátásuk szerint miben kellett volna másként tenniük. Mit okozott az, hogy Beatrix mindent átvállalt a férje helyett, és mi volt az a kommunikáció, amely félrecsúsztatta az egymás igényeinek kielégítését. Azonban Gábor kijelentette, hogy ő már nem akar ebbe a kapcsolatba energiát tenni.  Így az újraépítési stratégiára sem volt kíváncsi, hogy vajon milyen minőségű lehet az a kapcsolat, amelyikben arra figyelnek, hogy mi a valódi igénye a társnak, és annak megfelelően fejezik ki a szeretetüket. Beatrixnek még volt néhány kérdése, amiről úgy gondolta, segíteni fog a válási szándék megértésében, de megnyugtató választ nem talált.

 

*****

Ha valaki nem akar elválni, és újrakezdeni a párkapcsolat kiépítését és fenntartását egy új személlyel, hanem a meglévő rendszerben kíván eltölteni még 30-40 évet, akkor érdemes most tennie valamit a változásért, hiszen a hátralévő életében most a legfiatalabb. Egy új nézőpontból, új szemlélettel, új célokkal, önmagát és a társát újra megismerve nekivágni a házasság újabb, örömtelibb fejezetének.

 

Ha szeretnéd, hogy neked is segítsek túl jutni  az elakadáson, a krízisen (akár megcsalt, akár hűtlen fél vagy, akár a kommunikációban, egymás megértésében vagytok elakadva, boldogtalan vagy, és nem találod a kiutat), itt írd be magad a naptáramba. Szívesen fogadlak, hogy ne titkok vagy kétségek között kelljen élned, hanem megismerd az erőforrásaidat, és használni tudd őket a boldogságod megélése érdekében.

Örömteli napot kívánok!

Ha inkább könyvet olvasnál a témában, kattints IDE!