csokkentszexualisvagy.jpgA napokban egy kedves ismerősömmel megálltunk az utcán beszélgetni.  Meséltünk egymásnak a munkánkról, a családról, a terveinkről. Szóba kerültek a kellemetlen helyzeteink is.

–          Hol lehet a bibi? Miért nem jön össze, amit elterveztem? – kérdezte  – Mindent megtettem, amit tudtam, mégsem alakul semmi a terveim szerint.

–          Mit terveztél? – kérdeztem, ő pedig teljes részletességgel elmesélte, hogy ha minden bejött volna, akkor most lenne férje, gyermeke és biztos állása. Ezzel szemben már a harmadik párkapcsolata ment tönkre, gyermeket egyik férfinak sem mert vállalni, a munkahelye meg nem valami kielégítő. Lehetne jobb is.

–          Mit tettél az első kapcsolatodért?

–          Mindent. Kiszolgáltam a férfit, érdeklődtem a dolgai iránt, engedtem, hogy eljárjon a haverjaival, ő mégsem hordozott a tenyerén. Én ezt is eltűrtem neki, nem szóltam, csak jó feleség módjára asszisztáltam neki mindenhez. És a jutalom az lett, hogy elhagyott. Összeszűrte a levet valakivel.

–          Miért lépett át egy másik kapcsolatba?

–          Mert nem működött a szex.

–          Mi volt a baj?

–          Az, hogy nem hordozott a tenyerén. De hogyan tudnék valakivel szeretkezni, ha közben dühös vagyok rá?

–          Mi volt az utolsó kapcsolatodban?

–          Majdnem ugyanaz. De őt én dobtam ki. A férfiak mind ugyanazt akarják, aztán meg csak hálátlanok. A nő mindent megtehet, ha ők bunkó módon csak magukkal törődnek.

–          Nem szeretem az általánosítást. Biztos vagy te abban, hogy mindent megtettél, hogy jól működjön a kapcsolat?

–          Most mondtam, hogy mindent megtettem a férfiért. Nincs szerencsém.

–          Nem úgy értettem, hogy a férfiért, hanem, hogy a kapcsolatért. Annak Te is részese vagy. Arra voltam kíváncsi, hogy megtettél-e mindent azért, hogy Te is és Ő is jól érezzétek magatokat a kapcsolatban. Fogsz változtatni azon, hogy mit gondolsz magadról, mint nőről, mint feleségről?

–          Nem mondhatod komolyan, hogy nekem kell változtatni?!

–          Áldozatnak gondolod magad?

–          Annak. Miért, szerinted nem vagyok az?

–          És kinek az áldozata vagy?

–          ?

–          A saját gondolataid határolnak be, vagy a férfiak, akik körülvesznek?

–          A saját gondolataim?

–          Él biztosan egy kép benned az ideális párkapcsolatban élő nőről. Közel van ez ahhoz, amilyen a lelked mélyén vagy?

–          Jaj, hát ki az, aki őszinte bír maradni egy párkapcsolatban? Óhatatlan, hogy az ember igent mond a nem helyett, és nemet az igen helyett. Ahogy a helyzet kívánja. Egy ennyi idős nő már nem dúskál a férfiak kegyeiben. Ragaszkodunk, amíg tudunk.

–          Vagy amíg a hazugságok és a játszmák fel nem őrlik a kapcsolatot…