A 2019-es év végén ideje van a számvetésnek, az elengedésnek, a reményteli tervezésnek. Az elengedés fontos, hogy helye legyen az új energiának, amely azért érkezik, hogy bennünket támogasson. Pont úgy, ahogyan az otthonunkat rendezgetjük, lomtalanítunk azért, hogy az új tárgyakat be tudjuk vinni a régiek helyett.
Az idei év sok élménnyel ajándékozott meg. Sokat utaztam, szebbnél szebb tájakat láttam. Európa több pontján gyakorolhattam a mindfulness technikákat, és adhattam hálát az ÉLET-nek. Hatalmas hegyek között becsukott szemmel állva, vagy akár a tenger, óceán partján a homokban ülve váltam eggyé a természet csodálatosságával.
Több, mint 10 országban jártam, mind közül a legnagyobb hatással Portugália volt rám. Az óceán parton ülve a természet hatását átengedve megéltem, hogy a világ nem csak az, ami történt velünk, hanem egy sokkal tágabb, sokkal csodálatosabb dolog, csak a hitünket, a szándékunkat elő kell tudnunk venni minden egyes nap, mert az fogja elénk tárni a csodát. Nem csak nézni fogunk, hanem akkor már látni is: részleteket, összefüggéseket, önmagunkat…
De nem csak jó dolog történt velem – nem is lehetne, hiszen a világ duális: hol fény, ott árnyék… Sok-sok könnycsepp is legurult az arcomon, olykor úrrá lett rajtam a kétségbeesés, a fájdalom, és a hite vesztettség a reménytelenséggel párosulva. De mindig jött egy új nap, amikor reggel, az ágyból felkelve megtölthettem az előttem álló órákat sok jó gondolat inspirálta tettekkel.
Idén éreztem talán a legerősebben a kontrasztot, hogy minden rosszat jó követ, és ez egy örök körforgás. Nem szabad megállnunk a veszteség realizálásánál, hiszen ott jön a jó is a nyomában, amit csak akkor tudunk befogadni és értékelni, ha látjuk azt – a teljes szépségében.
Úgy gondolom, ahhoz képest szerencsés vagyok, szerencsések vagyunk. A gondolataink szabadok, mindig van választási lehetőségünk: a szeretet szárnyán haladunk, vagy lecsatlakozunk róla.
2019-ben is megtapasztaltam, hogy egyetlen igaz dolog létezik, ami örök: a szeretet. E nélkül az energia nélkül semmi sincs. Ha olykor sok mindenre nem is futja az életenergiánkból, mert a fáradtság, elkeseredés ledönt bennünket, akkor is érdemes a szeretetre fókuszálni. Engedjük meg, hogy vezessen bennünket. Hallgassunk a belső hangunkra, a szeretetteljes intuicíóra, hiszen minket szolgál. A lelkünket érinti, és bennünket mozgat.
Kívánom, hogy sikerüljön látnunk, és belátnunk mindazt a fájdalmas gondolatot, ami megköt bennünket, és elfogadva annak létjogosultságát az életünkben, engedjük meg neki, hogy továbbálljon azért, hogy békés, szeretetteljes és boldog tapasztalásokkal fejlődhessünk 2020-ban.
Szeretettel kívánok boldog új évet Mindannyiunknak!
Laskai Nelli
