Petra és Gábor története nem egyedi eset. 18 éve házasok, kisgyermeküket nevelik. Petra tökéletes anyuka akart lenni, ezért amióta megszületett a gyermekük, azóta a legtöbb figyelmet az anyaságnak szentelte, és ahogy az gyakran lenni szokott, a szülői szerep elnyomta teljesen a párkapcsolatot.

Nem ez volt a meglepő számukra, hanem az, hogy nem találtak vissza egymáshoz. Nem ismerik az utat ahhoz a két emberhez, akikké változtak az idő folyamán. Nem tudják, hogyan lehetnek szülők és egymás szeretői otthon. Hogyan fér ez össze? Hogy lehet ezt kivitelezni fejben és logisztikában?

Gábor szereti a feleségét, becsüli az anyaságát, azt, amit tesz a családért. Régebben, a baba születése után rendszeresen kezdeményezte a közeledést, de Petra annyira fáradt volt, és annyira „szerelemben élt” a babával, hogy nem engedte oda magához a férjét. Gábor elválni nem szeretne, a családot nem akarja elhagyni, de az elutasítás miatt már nem is szól a vágyairól, azonban megőrül a frusztrációtól, amit a szexmentesség okoz.

Petra nem az egyetlen ügyfelem, aki nem érzi nőnek magát a férje mellett. Hiányzik neki a bók, az udvarlás, az a figyelmet éreztető vágy-energia, amivel egy férfi tud fordulni a megkívánt nő felé. Nem kapja meg a társától. És hogy miért olyan fájó ez számára? Mert úgy érzi, egyedül van a problémákkal, a feladatokkal. Még akkor is, ha a férje segít a háztartásban, vagy a gyereknevelésben. Ugyanis nem csak (felszólításra) a mosásban vár társra, hanem a nőisége igényli a férfias jelenlétet tőle.

Mi lehet a megoldás, ha annyira el vannak távolodva, hogy egyáltalán nem érzik már zsigerből a vonzalmat egymás iránt? Hogyan lehet visszaszerezni a lelki egyensúlyt a mindennapi rutinok során azért, hogy ne tolódjon el ennyire a hiány-hála, a biztonság-vonzalom vonal?

Petrának és Gábornak az vezetett eredményre, hogy

1, a beszélgetések során feltárták a sérelmeiket, ezzel tiszta képet adva a társnak, hogy mi az, ami fájdalmat okoz számukra – ezeket a sérelmeket feloldották (vagy igyekeztek)

2, nyíltan beszéltek a vágyaikról, hogy milyen kapcsolatban szeretnének élni, és milyen élményekre vágynak (a szex terén is) – szeretetnyelvek, vágyfokozó gesztusok

3, odafigyeltek, hogy a kommunikációjuk a mindennapokban is kiegyensúlyozott, értő legyen, a konfliktusokat ne hagyják megoldatlanul

4, megtanulták egyénileg levezetni a stresszt

5, tiszteletben tartották egymás én-idejét

6, nagyobb teret engedtek a másik félnek, meghagyva azt a szabad távolságot, ahonnan még biztonsággal vissza tudnak egymáshoz fordulni

7, több kettesben töltött időt szerveztek maguknak, amikor nem esett szó a családról, a gyereknevelésről, az elmaradt kötelességekről.

8, a háztartást érintő technikai feladatokat nem nyomták egymásra, hanem közösen vállalták erősségeik szerint

9, csapatként kezdtek el gondolkodni, nem pedig alá-fölé rendeltségben

10, minden nap kifejezték az örömüket, hogy együtt vannak, és egymást választották

Petra megkönnyebbült, amikor elmondhatta sérelmeit, vágyait, és teret kapott a mindennapokban, hogy saját magára gondolhasson. Gábor mindent úgy intézett, hogy ne várja restancia Petrát, ha az én-idejéből hazaér. Nem várta meg otthon a házimunka (fogadott egy segítséget), a gyerek fürdetése, hanem megoldották, hogy minden úgy haladjon megközelítőleg, mint ahogy a másik szülő szokott gondoskodni a gyerekről, házimunkáról.

Gábor, mivel Petra igényére rálátást kapott, és megértette a reakcióikat is, célzottan tudott olyan gesztusokat adni, melyek segítették Petra nőiségéhez való visszatalálását. És ami fontos, Petra ezzel nem élt vissza, nem feszítette túl a húrt. A szexuális együttlétekre egy ideig az új ismeretek birtokában tudatosan fókuszáltak, azonban az érzést, hogy „valami nem jó, de nem tudjuk, hogy mi van, sem mi lesz”, felváltotta egy megértés, és a szándékon túl már eszközeik is voltak egymás figyelmének felkeltésére.

Hozzáteszem, nem két hét volt, mire ez az egész új szemlélet beivódott és uralni kezdte a szokásaikat, azonban az új látásmóddal minden egyes nap hozott valami könnyebbséget és reményt adott számukra. Azt tapasztalom, hogy sokszor már az nagyot lendít a megrekedt kapcsolaton, ha retorzió nélkül elmondhatják fájdalmaikat, vágyaikat, kéréseiket, és értő figyelemmel, valódi megértéssel fordul a két fél egymás felé.

*****

Ha valaki nem akar elválni, és újrakezdeni a párkapcsolat kiépítését és fenntartását egy új személlyel, hanem a meglévő rendszerben kíván eltölteni még 30-40 évet, akkor érdemes most tennie valamit a változásért, hiszen a hátralévő életében most a legfiatalabb. Egy új nézőpontból, új szemlélettel, új célokkal, önmagát és a társát újra megismerve nekivágni a házasság újabb, örömtelibb fejezetének.

Ha szeretnéd, hogy neked is segítsek túl jutni  az elakadáson, a krízisen (akár megcsalt, akár hűtlen fél vagy, akár a kommunikációban, egymás megértésében vagytok elakadva, boldogtalan vagy, és nem találod a kiutat), itt írd be magad a naptáramba. Szívesen fogadlak, hogy ne titkok vagy kétségek között kelljen élned, hanem megismerd az erőforrásaidat, és használni tudd őket a boldogságod megélése érdekében.

Örömteli napot kívánok!

Ha inkább könyvet olvasnál a témában, kattints IDE!